Index - Gazdaság - Ez már vészhelyzet: így jutott el Magyarország a kritikus pontra
Keresés
Blog.hu
Fórum
Indavideó
Economx
Dívány
Totalcar
Femina
Port
We ❤︎ Budapest
Velvet
Inda
Címlap
Rovatok
Friss hírek
Cikk megosztása
Tumblr
Economx
Dívány
Totalcar
Femina
Port
We ❤︎ Budapest
Velvet
Inda
2026. 08. 03. hétfő<br>Hermina
EUR
364,02 Ft
USD
315,57 Ft
GBP
425,21 Ft
BUX
146 689
22 °C
39 °C
Gazdaság
paksi atomerőmű
leállás
kormány
atomenergia
energia-veszélyhelyzet
energiaválság
magyar péter
Ez már vészhelyzet: így jutott el Magyarország a kritikus pontra
Szabó Gyula
2026.08.03. 05:55
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
További Gazdaság cikkek
Beindult a pánikvásárlás, több településen is kartonszámra veszik az ásványvizet
Árbomba a Balatonon, amely gyönyörű, csak lassan luxus lesz ott eltölteni egy hetet
Reuters: egyes Orbán-közeli cégek akár el is tűnhetnek a piacról
Újabb veszély fenyegeti Magyarországot, ha tovább mélyül az aszály okozta energiaválság
Tovább<br>a rovatra
A Paksi Atomerőmű történetében először fordulhat elő, hogy a Duna rekordközeli alacsony vízállása miatt egyszerre kell leállítani mind a négy blokkot. E cikk írásakor már csak egyetlen turbina működik, miközben a rendszerirányító rendkívüli üzemzavari protokollt léptetett életbe, a kormány energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be, és már az egész ország az eseményeket figyeli. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan jutott idáig az ország, miért vált a Duna vízszintje az ellátásbiztonság kulcskérdésévé, és milyen műszaki, gazdasági és rendszerirányítási következményekkel járhat egy teljes paksi leállás.
E cikk írásának időpontjában a Paksi Atomerőmű nyolc turbinájából már csupán egy működik. A korábbi nyilatkozatok alapján pedig reális forgatókönyvvé vált, hogy hétfő reggelre az ország legfontosabb áramtermelő létesítménye teljesen leáll. Ez nem egyik pillanatról a másikra következett be: az elmúlt napok eseményei egy olyan folyamat részei voltak, amelynek végén Magyarország energiabiztonsága soha nem látott próbatétel elé került. De hogyan jutott idáig az ország? Mi történt azokban a napokban, amelyek végül a paksi blokkok egymás utáni leállításához vezettek?
A Paksi Atomerőmű névleges összteljesítménye 2000 megawatt, amelyet a négy korszerűsített blokk biztosít. Az elmúlt napokban azonban a Duna drasztikusan alacsony vízállása miatt bevezetett korlátozások fokozatosan visszafogták a termelést. Bár az egyes blokkokat a rendszeres karbantartások során időről időre leállítják, arra az első blokk 1982-es üzembe helyezése óta még nem volt példa, hogy a teljes, négyblokkos erőmű egyszerre kényszerüljön leállásra. A mostani folyamat kedden kezdődött az első teljesítménykorlátozásokkal. Szerdán délután leállították a 3. blokkot, csütörtök reggelre a 2. blokk teljesítményét is 50 százalékra csökkentették. Ezzel csütörtök délelőtt a négy blokkból már csak kettő működött, azok is csökkentett kapacitással.
Az energiarendszerre most két, egymást erősítő folyamat nehezedik.
Miközben jelentősen szűkül a rendelkezésre álló termelőkapacitás,
a rendkívüli hőség miatt a villamosenergia-igény megugrik.
Normál körülmények között a paksi atomerőmű biztosítja a rendszer folyamatos, úgynevezett alapterhelési termelésének jelentős részét, miközben a nappali naperőművi többlet sokszor már exportra kerül. A helyzetet súlyosbítja, hogy egyelőre semmi nem utal arra, hogy a Duna vízállása a következő napokban érdemben emelkedne.
A Duna vízszintjén múlik Paks sorsa
Ahhoz, hogy megértsük, miért okoz ekkora problémát a Duna apadása, érdemes röviden áttekinteni, hogyan működik a Paksi Atomerőmű hűtőrendszere. Az erőmű hűtése teljes egészében a folyó természetes vízszintjére épül: a Duna vize gravitációs úton jut az úgynevezett hidegvíz-csatornába, ahonnan szűrőkön keresztül a hűtővíz-szivattyúkhoz kerül. Normál üzemben, amikor mind a négy blokk és a hozzájuk tartozó nyolc turbina működik, a szivattyúk folyamatos vízkivétele miatt körülbelül 30 centiméteres vízszintkülönbség alakul ki a szívóoldalon. Amint azonban egy-egy turbina leáll, a hozzá tartozó szivattyúra sincs szükség.
Ezzel mérséklődik a vízkivétel, csökken a szívóhatás, az erőmű néhány centiméterrel alacsonyabb dunai vízállás mellett is képes biztonságosan üzemelni. Éppen ezért a blokkok fokozatos leállítása nem csupán a villamosenergia-termelést csökkenti, hanem időt is nyer az üzemeltetőknek, miközben a folyó vízszintje egyre közelebb kerül a kritikus értékhez. Fontos itt kiemelni, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági hűtőrendszere teljesen elkülönül a normál üzemi hűtővízrendszertől. A biztonsági szivattyúkat úgy alakították ki, hogy az üzemi szivattyúknál alacsonyabban helyezkedjenek el, ezért akkor is képesek vizet kivenni a Dunából, amikor a normál hűtőrendszer már eléri működőképességének határát.
Éppen ezért az összes blokk leállítása nem jelenti azt, hogy az erőmű hűtés nélkül marad. Ellenkezőleg: a...